Asztrológia

Jelentése: Csillagtudomány

A görög Asztron (csillag) és Logosz (szó, értelmes szó, tudomány) szavak összetételéből áll.

Bolygók, bolygórendszerek, csillagok állásából, együttállásából kikövetkeztethető, egymásra és az élővilágra, személy születési körülményeire, sorsára, sorsvonalára gyakorolt hatásának meghatározására szolgáló tudomány.

Annak ellenére, hogy a tudóstársadalom és az emberek többsége az asztrológiát a mai napig áltudománynak, a bulvársajtó termékének tartja, működése a fizika törvényeivel is alátámasztható.

Minden, ami vagy aki létezik, energiából áll, saját energiarendszerrel rendelkezik. Ennek minősége függ az anyagi összetételétől, tömegétől, bolygó esetében annak forgási és keringési sebességétől, irányától, másik bolygótól való távolságától, egymáshoz viszonyított energia, sugárzási minőségétől, s mely területet érinti az adott bolygónál, egy vagy több bolygó hat rá egyszerre és milyen körülmények között.

Mindezek együttese befolyásolja, hogy a különböző energiaminőségek jótékonyan, segítőleg vagy hátrányosan hatnak egymásra. A különböző energiaminőségek egymásra gyakorolt hatásának egyik leggyengébb láncszeme az ember, a maga kifinomult, sajátos energiaminőségének köszönhetően.

Ezek az adottságok a fizika eszközeivel is ellenőrizhetőek, mérhetők.

Jó vagy káros energia önmagában nem létezik, csak energia van. De az ún. kő-papír-olló elv miatt az egymásra gyakorolt kölcsönhatásuk különbözőképpen mutatkozhat meg.

Ezért tudnak az ember testi-lelki-szellemi életére, természetére, hajlamaira, adottságaira, korlátaira, erkölcsi fejlődésére is különböző módon hatni.

Azonban ezek erkölcsi felelőssége nem ruházható át az asztrológiára, mert a döntés mindenkor az ember kezében van. Tőle függ, hogy állapotával, adottságaival és korlátaival él vagy visszaél. Az asztrológia nyújtotta információk csak keretet adhatnak, de az emberen múlik, hogy miként és milyen tartalommal tölti meg az életét.