Mozgó ünnepek és kiszámításuk

A keresztény mozgó ünnepek és azokhoz fűződő események, időszakok idejének kiszámítása a niceai (I. 325. május 20.-július 25.) zsinat döntésén alapul. Ezen a zsinaton döntötték el véglegesen, hogy a húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap.

A tavaszi napéjegyenlőség ideje: március 21. Mivel az ezt követő első holdtölte napja változó, ezért a holdtöltét követő első vasárnapja is minden évben más-más időpontra esik.

Húsvét vasárnapja a viszonyítási pontja a húsvét előtti nagyhét, nagyböjt kezdetének és a farsangi időszak végének, valamint a húsvétvasárnap utáni pünkösd napjának a kiszámításának.

Miért negyven napos a nagyböjt?
Azért, mert miután Jézus a Jordán vizében alámerítkezett, majd felemelkedve lélekkeresztségben részesült, küldetése betöltése előtt a sivatagban negyven napig böjtölt. A nagyböjt idején, amellett, hogy lelkünk és testünk megtisztulására összpontosítunk, Jézus sivatagi böjtjére is emlékezünk.

Miért 46 naptári nap a nagyböjt?
A nagyböjt időszaka 6 hét, azaz 42 nap. Ebből levesszük a 6 hét vasárnapjait, mert a vasárnap az Úr napja, az öröm napja, Jézus feltámadásának ünnepe, ezért vasárnap nincs böjt. Marad tehát 36 nap, hat héten át hétfőtől szombatig. Mivel Jézus 40 napig böjtölt, ezért a nagyböjt elejéhez is hozzá kell fűzni még 4 napot, mégpedig a naptári számítás szerint visszafelé, szombattól szerdáig. Így jön ki a 40 napos nagyböjti időszak, melynek kezdete szerda, az ún. hamvazószerda. Ez hamvazószerdától húsvétvasárnapig, naptári időszakra átszámítva 46 nap, a vasárnapok nélkül pedig 40 nap.

Miért vasárnapra esik húsvét?
A korabeli események elbeszélései, tanúbizonyságok, jegyzetek arról tanúskodnak, hogy péntek volt, amikor Jézus meghalt a kereszten. Ez az előkészület napja. Szombat pihenőnap a zsidóknál, amikoris tilos bármilyen munkát végezni. Ezért minden házimunkát, főzést, takarítást még előző nap, az előkészület napján, vagyis pénteken el kellett végezni.

Mivel szombaton semmilyen munkát nem volt szabad végezni, és pihenőnapon nem maradhatott halott a kereszten, a római katonák megtörték Jézus két oldalán lévő latrok csontjait, hogy siettessék a halálukat. Így tettek volna Jézussal is, de ő már halott volt. A holttesteket még pénteken levették a keresztről és eltemették.

Az asszonyoknak nem volt idejük megvenni a keneteket pénteken, részben az események miatt, részben pedig a szombat pihenőnap törvénye miatt, így a hét első napján hajnalban mentek Jézus sírjához, hogy megadhassák a végső tiszteletet a halottnak. Ekkor részesültek Jézus csodás feltámadásának élményében, örömében. Ez a szombat utáni első munkanap, vasárnap volt.

Ezért tekinti a kereszténység a vasárnapot az Úr napjának, pihenőnapnak, és ezért ünnepli a keresztény világ vasárnap és nem más napon a húsvétot.

A nagyböjti időszak azonban befolyásolja a karácsonyi ünnepkör vége és a nagyböjti időszak kezdete között fennmaradó szabad vígság, a farsang idejének hosszát is.

A fenti számításokat figyelembe véve a legkorábbi húsvétvasárnap március 22-én lehet, tehát a farsangi mulatság ideje ekkor a legrövidebb. A legkésőbbi húsvétvasárnap április 25., vagyis a farsangi mulatság ideje ekkor a leghosszabb, hiszen ennyivel később kezdődik a nagyböjt is.
Ugyanis a karácsonyi ünnepkör, amely mindig a vízkereszttel ér véget, nem mozgó ünnep.

Most tekintsünk előre húsvét vasárnapjától pünkösdig.
A pünkösd mindig a húsvét vasárnapjától számított 50. nap, jelentése is ez: ötven. Tehát a húsvéthoz igazodó mozgó ünnep.

A tisztánlátás érdekében tegyük helyre a dolgokat!
Jézus húsvét vasárnapjának hajnalán támadt fel a halálból, vagyis ez azt jelenti, hogy a negyven napot, amíg Jézus az övéivel volt a mennybemeneteléig, nem hétfőtől, hanem húsvét vasárnapjától kell számítani. Húsvét vasárnapját is bele kell számítani a 40 napba.

Az ettől az időponttól számított 40. nap csütörtökre esik. Ezen a napon ment fel Jézus a mennybe, dicsőségben az Atyához, s innen számítva 10 nap múlva, pünkösd vasárnapján áradt ki a Szentlélek, lángnyelvekként betöltve erejével a tanítványokat és az erre nyitott lelkületű embereket. A Szentlélek nem véletlenszerű időpontban áradt ki, hanem a mennyei Atya akarata szerint meghatározott időben.

A keresztény világ a pünkösdöt a húsvéti feltámadáshoz hasonlóan vasárnap ünnepli. A húsvéthétfő, amint a pünkösdhétfő is a nemzeti, népi hagyományokhoz kapcsolódik, nem az egyházhoz. Ezért a legtöbb országban sem a húsvét, sem a pünkösd nem kétnapos ünnep.

A pünkösdöt követő egyházi ünnepek némelyike a pünkösdhöz igazodó mozgó ünnep, de többüket az egyházi évnaptárban eltérő időpontban ünneplik a különböző felekezetek, keresztény egyházak.

A főünnepek időponteltérései főleg abból adódnak, hogy az adott keresztény egyház a nyugati Gergely-naptár szerint, vagy a keleti Julián-naptár szerint számol. A két naptárszámítás között jelenleg 13 nap különbség van, ennyivel jár előrébb a Gergely-naptár. De csillagászati számításaik is eltérőek.

Naptárszámításaiban és csillagászati idő számításaiban a Gergely-naptár pontosabb. XIII. Gergely pápa naptárreformja a Julián-naptár csillagászati számításának pontatlanságait is helyreigazította.

Bár még mindig vannak olyan egyházak, amelyek a mai napig ragaszkodnak a Julián-naptárhoz, egyre többen jutnak arra a felismerésre, hogy a pontosság és egységesség érdekében áttérjenek a Gergely-naptár használatára.

Így számukra is egyszerűbbé válik a keresztény mozgó ünnepek idejének kiszámítása, illetve egységes alkalmazása a többi keresztény egyházzal egyetemben. Ez is az egység, az összefogás, összetartás, a Jézushoz tartozás egyházi, felekezeti megerősítésének egyik útja.