Embertelen LMBTQ
Nincs más eleve elrendelés az ember számára azon kívül, hogy mindenki Isten szeretetére és boldogságára van teremtve. Azt a sorsvonalat pedig, amit egy-egy életen át az egyes embernek végig kell járnia, még a szellemvilágban a fogantatása előtt maga választotta meg.
2. rész
Nagyon nagy jelentősége van annak, ha egy szellemi-lélek úgy dönt, hogy emberként meg akar születni, mert megtestesülési szándékának kifejeződése után saját szuverén döntése, hogy fiúnak vagy lánynak akar megszületni, hiszen ezeknek megfelelően hozza össze azokat az isteni teremtő energiákat, melyek ennek megvalósulását elősegítik számára.
Ez azért nagyon fontos, mert bár minőségében azonos, mégis más energia összetétel szükséges, ha lányként akar megszületni, és megint más, ha fiúként. Ugyanis, ahogy emberként más a szerepe egy lánynak/nőnek, mint egy fiúnak/férfinak, így a szellemi energiáik is másképpen támogatják a szellemi-lélek döntését, tevékenységét a földi életben.
Ha ez a megtestesülési folyamat a fizikai síkon is megtörtént, akkor már nincs visszaút, menetközben már nem lehet ezen változtatni. Ez nem kívánságműsor, hogy ma fiú vagyok, holnap meg lány. Ilyen változás csak a földi halál után, egy új földi élet megtervezésénél lehetséges, de egyazon földi életen belül semmiképpen. Természetes módon a biológiai-, és társadalmi nemnek mindenkor azonosnak kell lennie, normális esetben semmiféleképpen sem lehet eltérő.
Hazudik és becsapja önmagát és másokat is az az ember, aki elhiteti magával vagy másokkal, hogy a nemi identitás és a szexuális beállítottság megváltoztatásának kérdése egy egyszerű tollvonással vagy műtéttel megoldható. Ugyanis a fizikai világban megtestesülő ember nemcsak testében, biológiai értelemben nő vagy férfi, hanem maga a szellemi lénye is, aki e földi testet megalkotta a maga számára, hordozza magában azokat az energiákat, melyek őt, mint embert ebben az életében nőként vagy férfiként meghatározzák.
Ezért egy olyan erőszakos változás, amit egy férfiből nővé, vagy nőből férfivá történő műtét jelent, nem múlhat el súlyos, káros következmények nélkül egy ember számára. Hiába operáltatja át magát nőből férfivá, külsőleg lehet, hogy úgy fog kinézni, mint egy férfi, de belső lelkiségét tekintve sohasem lesz férfi, mindig is nő marad. Ugyanígy egy férfi hiába operáltatja át magát nővé, lényegét tekintve sohasem válik nővé, mindig is férfi marad.
Ráadásul, a nemi és szexuális aberrációnak köszönhetően az életét eddig is jellemző pszichés problémaként megnyilvánuló önképzavar még inkább kezelhetetlenné válik számára. Nem találja helyét a valódi társadalomban, úgy érzi, mindenhonnan kirekesztik, ezért olyan hozzá hasonló, eltorzult lelkületű emberek társaságát keresi, akik segítség helyett valójában tovább súlyosbítják a helyzetét, mélyítik lelki válságát; hiszen nemhogy rajta, de önmagukon sem tudnak segíteni, miáltal egyre reménytelenebbnek látja saját életét.
Minden olyan ember, aki nem tud azonosulni fogantatásától fogva reá jellemző biológiai nemiségével, nemcsak testi, hanem lelki értelemben is nagyon komoly pszichés gonddal küzd, mert minden testi betegség, torzulás lelki eredetű. Ezért egyáltalán nem lehet megoldás a problémára az, ha valaki úgy tesz, mintha egy alapvetően természetellenes állapot normális lenne, mert nem az. Aki ezt nem hajlandó tudomásul venni, az nemcsak önmagának árt, hanem azoknak is, akik reá hallgatnak.
A nemiségnek és a szexualitásnak fontos szerepe van az ember életében, ami csak akkor képes betölteni helyesen a feladatát, ha annak mibenléte biológiai, társadalmi és lelki értelemben egyaránt a helyén van. Ezzel nem lehet felelőtlenül játszadozni, mert nagyon nagy árat fizethet érte az, aki nem veszi komolyan.
Azokat az energiákat, melyeket itt a földön női, illetve férfi energiáknak nevezünk, mivel a szellemi létben nincs a nemiségnek semmilyen szerepe, a szellemiségben csupán sajátos tulajdonságuk révén tudjuk megkülönböztetni. Minden egyes energiának megvan a maga természetes szerepe az örökkévalóságban.
Ezek az energiák nemcsak úgy vannak, hanem általuk jön létre mindaz, aminek a szellemi- és anyagi teremtésben Isten akaratából meg kell valósulnia, és amelyeket a szellemi teremtmények a saját céljaik érdekében felhasználhatnak.
Nincs tehát rossz és jó energia, mert minden szellemi teremtmény, akár rossz, akár jó dolgot hoz létre, ugyanazt az isteni energiát használja fel. Így van ez akkor is, amikor egy szellemi lélek megtervezi az anyagvilágbeli, például a földre történő leszületését. Ennek folytán bárki, bármilyen testi- vagy lelki torzulással jön a világra, az az ő személyes döntése volt a születése előtt, ezért az ebből adódó következményekért senki mást nem okolhat önmagán kívül.
A földi leszületéshez szükséges energiák összetételének előkészítése és felhasználása ugyanis kizárólag a szellemi-lélek személyes döntésétől, hozzáállásától, cselekedetétől függ, amit határozottan befolyásol az is, hogyan viszonyul az örökkévaló erkölcsi igazsághoz a maga lelki, szellemi életében. Ez a hozzáállás feltétlenül megnyilvánul az ember földi életében is. Ahogy fent, úgy lent.
Az ember nemi identitása és szexuális élete nem játékszer, nem lehet büntetlenül visszaélni vele. Nem véletlenül születik lánynak vagy fiúnak a földön, mert ennek megfelelően kell megélnie nemcsak nemi és szexuális életét, hanem természetes emberi mivoltát is.
Egy ember biológiai és társadalmi neme nem térhet el egymástól. Egy kislánynak született gyermek biológiai és társadalmi neme is kislány, felnőttként pedig nő. Házasságban pedig feleség, családban anya. Egy kisfiúnak született gyermek biológiai és társadalmi neme fiú, felnőttként pedig férfi. Házasságban férj, családban apa.
Minden más összeegyeztethetetlen az erkölcsi törvénnyel. Nincs harmadik, tizedik vagy százötvenedik biológiai- vagy társadalmi nem. A nemiség és szexualitás kérdése nem a jog, hanem kizárólag a biológia és az erkölcs kategóriájába tartozik.
Lényegét tekintve a biológiai nemiségből indul, a magatartást illetően viszont már erkölcsi tartalmat hordoz, ami csak akkor tekinthető normálisnak és elfogadhatónak, ha összhangban van Isten szeretet-törvényével, erkölcsi igazságával. Ami ettől eltér, az betegség, aberráció, ha pedig az illető magatartása révén erkölcsi tartalmat is kap, akkor már bűn. Teljesen mindegy, hogy az egyes ember mit gondol erről, mindenkire ugyanaz az erkölcsi törvény, erkölcsi igazság érvényes, nincs kivétel.
Lehet ugyan háborogni, meg homofóbnak, antiszemitának, rasszistának nevezni azokat, akik nem fogadják el az efféle aberrációkat, nem ismerik el a jogi köntösbe bújtatott természetellenességet normálisnak, erkölcsben akkor is csak egy igazság létezik, az pedig Istentől van bennünk.
Aki az Isten igazsága szerint akar élni, nem hazudhatja szeretetnek a nemi és szexuális aberrációt, és nem nevezheti, nem fogadhatja el aberrációnak, hazugságnak a szeretetet, az igazságot. Nem nevezhető szeretetnek az, ha valaki bárminemű megfontolásból cinkosságot, bűnrészességet vállal egy természetellenes állapot fenntartásban.